Magyar fajta. Nemesítő: Szegedi Sándor (Kecskemét-Katonatelep) 1966. Állami minősítés: 2012-ben. Szülők:  (Glória Hungariae x Erzsébet királyné emléke) x Pannónia kincse. Erős növekedésű, sűrű lombozatú fajta. Vesszőzete fakó barna, csíkos, pontozott mintázatú, hosszú ízközű. A fakadó rügyek molyhosak, sárgás-zöld színűek. Vitorla csupasz, sárgás-zöld színű. Levele középnagy, sötétzöld, ötszögletű, ötkaréjos,mélyen tagolt, vállöble zárt, korsó alakú, oldalöblei középmélyek, a felsők nyitottak, az alsók zártak. A levél felülete sima, fonákán az erek serteszőrösek, erezete zöld, szövete vékony, szívós. A levélszél csipkés-fűrészes, ritkán és sekélyen bemetszett, csúcsfogai hosszúak. A levélnyél hosszú, barnás-zöld.  Érési idő: 135 nap (aug. vége-szept. eleje). Fürt átlag: 550 g. vállas, ágas, közepesen laza. Bogyó: 24 x 22 mm. 6,6 g. sárgás-zöld, héja vékony, olvadó, ropogós, harmonikus cukor-sav arányú, aromás ízvilágú. Magja nagy, kissé zavaró. Bogyója nem reped, nem pereg. Bőtermő, virágzata jól termékenyül. Jól szállítható, tetszetős piacos fajta. Betegség ellenállás: átlagos, lisztharmatra orbáncra érzékeny, szürkerothadásnak jól ellenáll. Gondos növényvédelmet igényel. Fagy: -18-19C°.

Forrás: Hajdu Edit-Ésik Andrásné: Új magyar szőlőfajták (2001)

Foto: nem saját képek                     Termesztési tapasztalatok: helyhiány miatt kivettem a gyüjteményből